Szefárd koncert, Kaláka meglepetéskoncert

Huh, milyen este volt ez. A Trafós szefárd koncert után egy fél méterrel a föld fölött jártunk Dés Andrissal és Bolya Matyival. Nagyon nagyon élveztük a zenélést, egyre szabadabban létezik bennünk ez az anyag is, és ötszáz hallgató fül (szív, lélek, test stb...) hihetetlen figyelmét kaptuk a közönségtől. A ballada (La partida del esposo - Az útnak indult férfi) megintcsak nagy elszállás volt, tampura, daf, citera, a leggyönyörűbb hangzás. De a többit is jó volt játszani, nagyon, a török dalt (A la mar me vo echar), meg a duókat (Három dal, cigányos duó Andrissal), vagy a Szépszemű szeretőmet, na hát az is hova vitt. Olyan érzéki lebegés van most is még bennem, tele vággyal, vágyakozással, távol és közel.
De aztán rohanás át a Millenárisra, beérünk a parkolóba, két perc múlva már színpadon. Indiában, hol éjjel a vadak, ezt játszottuk a Kaláka meglepetéskoncerten. A négy drága atyafi (Gryllus Dani, Gryllus Vili, Radványi Balázs, Becze Gábor) már addigra felfogta, hogy ez a titokkoncert az ő tiszetletükre jött létre, és ami a legnagyobb dolog ebben, hogy ez a sok kiváló zenész egyszer sem szólta el magát nekik fél év alatt, aztán összegyűlt, felkészült egy-egy dallal, belerakta a szívét, ingyen jött játszani, mert valami jót és fontosat érzett mindenki, amiért érdemes összegyűlni.
Gryllus Dani szerintem önmagában a magyar zenei élet egyik legfontosabb figurája. Olyan tiszta szeretéssel és éles figyelemmel fordul mindenki, de különösen a fiatal zenészek felé, hogy abból sokunk tudott a kezdő lépésekhez bátorságot, energiát meríteni. Kaláka Fesztivál. Csillagzene. Lemezkiadás, bátorítás, pár szóval egy-egy terv elindítása. Dani kiadja a zenéket, amiben hisz, talán azért is, mert ő tudja, mi az, hogy nem kiadva lenni tizenöt évig. Meg mert egyszerűen szereti látni nyílni, virágozni a dolgokat. Amikor először énekeltem nem-népzenét, talán 1995-ben, a Fonóban, a Gryllus Samu vezette Laokoón csoporttal, akkor odament utána Samuhoz (aki ugye a fia), és azt mondta neki (rólam), te Samu, akinek ilyen hangja van, azt nem szabad elengedni.
Na, ilyeneket mond a Dani. Meg aztán azt is mondta, hogy te Beácska, akkor hogy is van ez a meselemez. Hogy egy teljes mesét dalokban, végigviszed a történetet, zenével? Hú, nagyon jó ötlet, ilyen még nem is volt, csináljad.
Meg aztán rá pár hónapra azt, hogy te Beácska, csinálj már egy Hangzó Helikont. Mit szólnál a Szécsi Margithoz. Mondom, legyen inkább a Psyché.
Meg aztán ahogy felhív, hogy te Beácska, ez a karácsonyi lemez. Hogy ebben benne van az egész sztori, gyönyörű.
Te vagy Danikám gyönyörű. Meg hogy látsz és szeretsz engem az összes korszakaimban, érzékeled s elfogadod a változásaimat, és hogy elengedsz és hogy bármikor visszavársz. Apuka.