Média
Magyar Hírlap: Egy kis Balkán a Margit-szigeten
A Margit-szigeten jól öltözött urak és hölgyek anyáznak a parkolóhelyekért szerda este, hogy aztán lóhalálában vegyék az irányt a szabadtéri színpad felé, ahol Boban Markovic és népi zenekara Palya Beával kiegészülve játszik.
A Margit-szigeten jól öltözött urak és hölgyek anyáznak a parkolóhelyekért szerda este, hogy aztán lóhalálában vegyék az irányt a szabadtéri színpad felé, ahol Boban Markovic és népi zenekara Palya Beával kiegészülve játszik. A zenészek fényes réz hangszerekkel bűvészkednek, és a Kusturica-filmekből ismert hangzásvilágot próbálják imprókkal kicsit feltupírozni a koncert elején. Még senki sem mozog a nézőtéren, mondjuk ez attól is lehet, hogy nem éppen ugyanaz a közönség foglal itt helyet, mint azok, akik a Szigeten szokták végigőrjöngeni a Boban Markovic Orkestar koncertjeit.
Latinos, dzsesszes hangzású, néhol a fiúnak, Marko Markovicnak már túl nagy szóló-szabadságot biztosító blokkok váltják egymást, és olykor felhangzik egy-egy klasszikus darab, mint a Bubamara -, amit személy szerint én már nem bírok végighallgatni, annyira elcsépelt. Aztán előjön Palya Bea, és mintha nemcsak az együtt zenélés öröme költözne a színpadra, hanem szabályosan kiegészülne a zenekar. A félkarú óriásnak láthatóan-hallhatóan kellett ez nő, aki elemi erővel küldi az éterbe a hangokat. A balkáni, a cigány, az arab és ki tudja még milyen dallamminták csak úgy sorakoznak, és nem válik unalmassá egyik dal sem, mert Palya Bea mindig meglepi a közönséget. Megint a tíz fúvósé és három dobosé a terep, Marko Markovic még szólózik kicsit, amit néha tényleg erőltetettnek érzünk, hiányoljuk a papát, aki diszkréten engedi át a terepet - látható, hogy lassan átadja a birodalmát fiának.
A végén azért az eddig nyugton ülők is felállnak, jön a ráadás, és a Bubamara megint. De megbocsátjuk, mert a tizenhárom zenész még mindig úgy tud játszani, mintha csak a szomszédból ugrottak volna át, és indulnának is tovább egy másik lagziba. Rutinosak, mégis van "stenk" a zenéjükben, pedig hány ezerszer játszhatták már el a Mesecinát is, amellyel búcsúznak a Margit-szigeten.
ZSZ